Asztma diagnózis
Hogyan állítják fel az asztma diagnózisát?
Ha asztmára jellemző tünetei – mint köhögés, sípolás, nehézlégzés, mellkasi feszülés – vannak, az orvos különböző vizsgálatokat kezdeményezhet, melyek az asztma diagnózis alátámasztását szolgálják és annak kóroki hátterét vizsgálják. Ezek némelyike igazolt asztmánál a betegség követésére is alkalmas.
Az eredmény mindig pozitív?
Ezek a vizsgálatok azt mutatják, hogy légúti szűkület, gyulladás igazolható-e, vagy hogy a légutak hogyan reagálnak a gyógyszeres kezelésre. Az asztma igazolása vagy kizárása szempontjából ezek jelentik a legjobb módszert.
Fontos azonban megjegyezni, hogy egy adott ponton nyert negatív eredmények teljességgel nem zárják ki az asztma lehetőségét.
Az asztma tünetek időről-időre változnak. Előfordulhat, hogy a vizsgálat napján légúti szűkület és egyéb eltérés sem mérhető, így ismételt vagy kombinált vizsgálatokra lehet szükség.
Mi az a csúcsáramlás mérés?
A csúcsáramlás mérés (angolul: Peak Expiratory Flow test, rövidítve: PEF) egy légzésfunkció mérési lehetőség, ami azt mutatja, hogy milyen gyorsan tudsz kilélegezni.
Mély légvétel után egy kézbe vehető, műanyag csőbe kell belefújni – ezt csúcsáramlás mérőnek hívják – olyan gyorsan, ahogy csak tud. Az eredmény a csúcsáramlás értéket mutatja.
Ez az érték azt jelzi, hogy a légutak „szűkebbek-e”, átmérőjük időről-időre változik-e, megfigyelhető-e az értékek asztmára jellemző napszaki ingadozása (a reggeli és esti érték eltérő lehet).
Ehhez általában 2-4 hetes rendszeres mérésre, monitorozásra van szükség.
Van-e szerepe a csúcsáramlás mérésének az állapota követésében?
A csúcsáramlás érték kor, testmagasság függő és különbözik férfiak, nők esetében.
A legtöbb betegnél ismert az a legjobb érték, ami az ő stabil állapotát jellemzi.
Igazolt asztma esetén a tünetek értékelése és a csúcsáramlás érték követése segíthet az aktuális állapota megítélésben, jelezve, ha beavatkozásra van szükség (hörgőtágító használata, orvosi segítség).
Légzésfunkció (spirometria)
A leggyakoribb vizsgálat, amit asztma gyanúja vagy igazolt asztma esetén elvégeznek.
Mély légvétel után egy légzésfunkciós géphez, úgynevezett spirométerhez csatlakoztatott szájrészen át kell kilélegeznie olyan gyorsan és olyan hosszan, ahogy csak tud.
Általában több kísérlet szükséges ahhoz, hogy a légzési technikája a méréshez optimális legyen. Eredményeit a gép ahhoz az értékhez viszonyítja, ami az életkora, magassága alapján elvárható lenne, így láthatóvá válik, hogy a teljesítménye annak megfelel-e.
Amennyiben ez légúti szűkülete mutat, előfordulhat, hogy hörgőtágító gyógyszer belégzése után 15-20 perccel újabb mérést kérnek. Ez utóbbi eredmény mutatja, hogy a légúti szűkület visszafordítható vagy a változás mértéke asztmára jellemző-e.
Igazolt asztma esetén a légzésfunkció időszakos ellenőrzése az állapota követésének része.
A légutak válaszkészségének vizsgálata, provokáció
A vizsgáIat lényege, hogy megfigyelik azt, hogy légúti triggerek belégzésére hogyan reagál a hörgőrendszere.
Felügyelet mellett olyan porlasztott anyagok valamelyikét- így például methacholint vagy koncentrált só oldatot – kell belélegeznie, amelyek irritálják a légutakat, ott gyulladást, hörgőszűkületet okozhatnak, asztma tüneteket provokálhatnak.
A vizsgálat alatt a tüneteit és a légzésfunkciós értékeit is rendszeres ellenőrzik, amennyiben pedig indokolt, a beavatkozást felfüggesztik, és megfelelő ellátásban részesítik.
Amennyiben a beavatkozás során az Ön esetében légúti válasz, vagyis a légutak szűkülete, az asztma tünetek megjelenése nem következik be, kicsi a valószínűsége, hogy ez a betegsége van. pota követésének része.
Kilégzett nitrogén-monoxid mérés
A nitrogén-monoxidot a légutak termelik, akkor ha „gyulladásban” vannak, például valamilyen allergén belégzése nyomán.
Nem tartozik a mindennapos gyakorlatban alkalmazott vizsgálatok közé.
Ugyanakkor segíthet az asztma diagnózisának megerősítésében, az alcsoportok – allergiás, nem allergiás betegség – közötti tájékozódásban, esetleg a kezelés eredményességének megítélésében.
Allergia vizsgálat
Abban az esetben ha felmerül, hogy a tüneteit bizonyos allergének, – így például házipor atka, pollenek, penész gombák, ételek – váltják ki, allergia vizsgálatra van szükség.
Ezek lényege, hogy kimutatják van-e a gyanús allergénre reagáló „ E típusú” immunglobulin a szervezetedben.
A vizsgálat általában bőrpróbával történik, amennyiben az valamilyen okból nem végezhető el, a véréből határozzák meg.
A bőrpróbánál az allergének – általában a leggyakrabban előforduló légúti allergéneket párhuzamosan vizsgálják – nagyon kis mennyiségét karcolják be felszínesen a bőrébe, majd azt figyelik, hogy 15-20 perc elteltével kialakul-e bőrreakció, vagyis vörös, duzzadt, viszkető bőrelváltozás.
A pozitív eredmény jelentősége akkor fogadható el, ha az az Ön tüneteivel összhangban van, vagyis a panaszok olyan körülmények között jelennek meg, amik az adott allergénnel összefüggésbe hozhatók.