Súlyosabb asztmás esetek

Az asztmás betegek nagyjából 17%-nál szinte folyamatos tünetek vannak és gyakran súlyos rohamok fordulnak elő.

Ezek a betegek két csoportba sorolhatók, ami azonban sok esetben a szakembereknek is  kihívást jelent.

1. Az egyik csoportnál a megfelelő kezeléssel a tünetek jól befolyásolhatók

Az esetek 12%-a jól reagál a szokványos asztma kezelésre.

Ők a nehezen kezelhető asztmások, akik kellő odafigyelés és támogatás mellett akár tünetmentesek is lehetnek

Esetükben kiemelten fontos:

• Az asztma gyógyszerek előírás szerinti alkalmazása, a megfelelő belégzési technika elsajátítása és annak rendszeres ellenőrzése.
• Az asztma triggerek  azonosítása és elkerülése.
• A társbetegségek (például melléküreg gyulladás) felismerése és megfelelő kezelése.
• Rendszeres támogatás a gondozó orvos és asztma nővér részvételével.  

2.  A másik csoportnál a tünetek a szokványos asztma kezelésre nem reagálnak

Az esetek nagyjából 5%-ban a rendszeres, súlyos tünetek maximális kezelés mellett is megmaradnak.

Ez a súlyos asztmás betegek csoportja, melyen belül is alcsoportok körvonalazódnak.

Két jól ismert típusa az úgynevezett korai kezdetű, allergiás súlyos asztma és a késői kezdetű, eozinofil súlyos asztma.

Ez utóbbinál allergiás háttér nem jellemző, ugyanakkor orrpolipok, krónikus melléküreg gyulladás, különböző láz és fájdalomcsillapítókra mutatott tünetfokozódás sok esetben megfigyelhető.      

A súlyos asztma kezelése speciális szempontokat vet fel.

Új,  úgynevezett célzott kezelési lehetőségek állnak rendelkezésre, és további gyógyszerek állnak fejlesztés alatt.