Az asztmának milyen alcsoporjai vannak?

Az asztma egy összetett betegség, amelynél a tünetkör nagyjából közös, ugyanakkor a  háttérben álló folyamatokban , a kiváltó faktorokban, a kezelésre mutatott válaszkészségben és a kórlefolyásban különbségek mutatkoznak.

Ezek alapján  különböző alcsoportok körvonalazódnak, melyek közül a legfontosabb:

Ön melyik alcsoportba tartozik?

A  kórtörténeti adatok és a vizsgálati eredmények alapján a betegség általában besorolható egyik vagy másik alcsoportba.

Ha valakinek szénanáthája van és ehhez asztmás tünet is társul, akkor ez a szezonális asztmának felel meg. Ha tünetkör súlyos és nem reagál a szokványos kezelésre, akkor szezonális súlyos asztmáról beszélünk.

Ha felnőttkorban, a 20-as és 40-es évek körül kezdődik a betegség, nincs allergia, de orrpolyp, krónikus melléküreg gyulladás társul, a betegség a késői kezdetű asztmának felel meg.

Gyermekkori asztma

A gyermekkorban kezdődő asztma az esetek döntő többségében allergiás hátterű. Más allergiás betegségek így ekcema, allergiás nátha társulása gyakori. A családban allergiás, asztmás esetek sokszor fordulnak elő.

Az esetek egy részében az életkor haladtával a tünetek javulnak, vagy meg is szűnnek.

Ez azonban csak  az esetek egy részében végleges,  másoknál a panaszok később ismét megjelennek. 

Minél súlyosabb a gyermekkori betegség, annál valószínűbb, hogy az később is megmarad.

Felnőttkori kezdetű asztma

Sokan gondolják, hogy az asztma egy gyermekkori betegség. Viszonylag sok betegnél azonban felnőttkorban kezdődik, amit felnőttkori kezdetű vagy késői kezdetű asztmaként jelölnek. A betegség oka nem ismert. Az sem tisztázott, hogy miért alakul ki egyeseknél, és másoknál miért nem.

Az esetek 9-15%-ban foglalkozási tényezők, így például kémiai irritánsok okozzák a betegséget.  

A dohányzás, éppúgy a passzív dohányzás fokozza a rizikót.

Az elhízás szintén kockázatot jelent.

A női hormonok szerepe sem kizárt, ami egyben magyarázza magasabb előfordulását a nők körében. 

Stressz helyzetek, mint párkapcsolati problémák vagy betegség a családban rizikó tényezőt jelentenek. Stresszel járó  munka 50%-kal fokozza a betegség előfordulási valószínűségét.

Miben különbözik a felnőttkori asztma?

A felnőttkori kezdetű asztmában az allergia szerepe tehát sokkal kevésbé hangsúlyos. Jellemző trigger tényezők:

  • Vírus infekciók,  
  • Fizikai terhelés,  
  • Nevetés, izgatottság,  
  • Hormonális változások,
  •  Depresszió, feszültség,
  •  Bizonyos gyógyszerek, 
  •  Irritáló tényezők, mint hideg levegő, belégzett kémiai anyagok.

Sokszor nehéz elkülöníteni a hasonló tünetekkel járó egyéb betegségektől, így a krónikus obstruktív légúti betegségtől (COPD) vagy szívbetegségektől. Általában tartós állapotot jelent. 

Szezonális asztma

A betegek egy része csak az év bizonyos időszakaiban tünetes, amit szezonális asztmának hívunk.

Ebben az esetben a kiváltó faktorok csak átmenetileg vannak jelen. Legjellemzőbben ezek a pollenek, de a hideg levegő is lehet.

Az asztma mindig egy tartós állapotnak tekinthető, ugyanakkor tünetmentes lehet,  ha a kiváltó faktorok nincsenek jelen. 

Foglalkozási asztma

Ebben az esetben az asztma direktben kapcsolódik ahhoz a munka tevékenységhez, amit a beteg végez.

Ez lehet felnőtt korban kezdődő betegség, de  lehet gyermekkori asztma is, ami a munkahelyi körülmények miatt újul ki,  különösen jellemzően például pékségekben, laboratóriumokban.

Az asztma mellett  náthás tünetek (tüsszögés, orrfolyás és viszketés) és szem panaszok  (vörös, gyulladt szem, viszketés) is felléphetnek.  

A tünetek javulhatnak a munkaszüneti napokon, visszatérve ismét felerősödnek.